A depressziót talán a legtöbbet emlegetjük a lélek betegségei közül, de talán mégsem tudjuk olyan pontosan, mi is ez a betegség. Általában nem a szomorúság a depressziósra legjellemzőbb érzés, sokkal inkább az üresség, tehetetlenség, levertség. De nézzük meg részleteiben, mik a főbb tünetek:

1. Érzelmi tünetek: levertség, örömtelenség

2. Kognitív tünetek: alacsony önértékelés, negatív gondolatok önmagunkról, a világról és a jövőről, halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok

3. Motivációs tünetek: fáradtság, enerváltság, nehéz bármibe belekezdeni

4. Testi tünetek: étvágy változása (csökkenése vagy növekedése), alvásmennyiség változása (álmatlanság vagy nagyon sok alvás), lehet fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, mellkasi fájdalom, emésztési probléma (hasmenés vagy székrekedés), libidó csökkenése

Előfordul, hogy a depresszió csak testi tünetként jelentkezik (például mellkasi fájdalom).

 A depresszió okairól többféle elképzelés létezik, amelyek nagy része nem is zárja ki egymást. Biológiai szinten megváltozik a szerotonin, dopamin és a noradrenalin szint, amik a fent leírt tüneteket kialakítják. És hogy ez miért történik? A depressziónak van genetikai háttere, lehet testi oka (pl. pajzsmirigy problémák), és a legtöbb esetben találhatunk pszichés tényezőket is.

Aaron Beck szerint a depresszió kialakulásáért és fennmaradásáért a gondolkodás megváltozása áll. Leírta a depressziós triádot: a betegnek negatívak a gondolatai önmagával, a világgal és a jövővel kapcsolatban. Röviden: én rossz vagyok, a világ rémes és ez soha nem lesz már jobb. A negatív kép fennmaradását különböző gondolkodást torzító mechanizmusok "segítik". Ilyen például a túláltalánosítás (elment előttem a busz - jellemző, én mindig lemaradok mindenről), a katasztrofizálás (rossz helyre küldtem az e-mailt, amit a főnököm kért - azonnal ki fognak rúgni, bedől a lakáshitelem és utcára kerülök) vagy a pozitívumok diszkvalifikálása (igaz, hogy a kollégám megdicsérte a frizurámat, de nyilván nem gondolta komolyan, csak valamit akar tőlem). Az erre épülő kognitív terápia célja ezeknek a gondolkodási hibáknak a felismertetése és korrigálása.

A viselkedésterápiás megközelítés szerint az válik depresszióssá, aki több helyzetben éli meg azt, hogy nincs kontrollja a negatív események fölött, úgynevezett tanult tehetetlenség alakul ki nála. Ritkán alkalmaznak önmagában viselkedésterápiát, általában a kognitív terápiával együtt használnak viselkedésterápiás technikákat. Ennek lényege, hogy újratanítsa a depresszióst arra, hogy igenis van befolyása, illetve jutalmazzák a megfelelő viselkedést. 

Freud eredeti elképzelése szerint a depresszió kialakulásáért a nem feldolgozott gyász felel. Az elvesztett személy iránt a depressziós egyén haragot érzett, amit aztán önmaga ellen fordít. A modernebb elképzelések többféle okot is feltételeznek. Valóban lehet a depresszió hátterében veszteség - konkrét, vagy szimbolikus, például a megbecsültség érzésének elvesztése. Depresszióra hajlamosíthatnak kora gyermekkori tapasztalatok, például az anya érzelmi elérhetetlensége csecsemőkorban (akár az anya saját depressziója miatt). Közös mindenesetre a pszichodinamikus terápiákban, hogy igyekeznek feltárni a háttérben álló okokat, feldolgozni a régi és jelenlegi problémákat, jobb alkalmazkodási készséget kialakítani.

A depressziónak létezik gyógyszeres terápiája is, amit sokan elleneznek, mondván, hogy ez nem oldja meg a problémákat. Nos, ez természetesen igaz, a gyógyszer nem változtat a gondolkodáson és a viselkedésen - vagyis mégis. A depressziónak létezik olyan mélysége, ahol nem lehet érdemben pszichoterápiát kezdeni, mert a kliensnek nincs meg hozzá a szükséges ereje. A gyógyszer segít abban, hogy kicsit jobban érezze magát és így elkezdhessen aktívan dolgozni problémái megoldásán. Igaz tehát: a gyógyszerszedéstől nem változik meg senki élete. Viszont lehetőséget kap arra, hogy pszichoterápia segítségével elkezdjen változtatni.

A depresszió kapcsán nagyon fontos megemlíteni az öngyilkosság kockázatát. Általában nem is a legmélyebb ponton nagy a fenyegetettség, hanem mikor elkezd kilábalni az illető, mivel ekkor van energiája arra, hogy elkövesse az addig tervezett öngyilkosságot. Fontos, hogy a környezet mindig vegye komolyan, ha valaki öngyilkossági szándékot jelez, nem igaz, hogy aki fenyegetőzik, az sose próbálkozik végül. Aki pedig úgy érzi, semmi reménye nem maradt, ne felejtse el tárcsázni az ingyen hívható lelki segélyszolgálatokat:

Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok
116-123
Éjjel-nappal, mobilról vagy vezetékesről hívható, mindkettőről ingyenes.

Caritas Lelkisegély Telefonszolgálat
06-80-505-503
Este 6-tól reggel 6-ig, vezetékesről hívható, ingyenes.

Meleg Háttér Telefonszolgálat
06-80-505-605 vezetékesről hívható, ingyenes.
(06-1) 329-3380 mobilról vagy vezetékesről hívható, normál tarifa.
Minden nap este 6 és 11 közt.

HIV-vonal HIV-pozitívoknak 
06-70-94-97-666 vezetékesről vagy mobilról normál tarifával
Éjjel-nappal.

Kék vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat)
116-111
Éjjel-nappal, vezetékesről hívható, ingyenes.

NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyerekeknek telefonszolgálat
06-80-505-101 vezetékesről, ingyenesen
(06-1) 267-4900 mobilról vagy vezetékesről hívható, normál tarifával.
Szerda kivételével este 6-tól 10-ig.

Délután telefonszolgálat: lelkisegély időseknek
06-80-200-866
Este 6-9-ig.
A www.delutan.hu-n egyéb információk (jogsegély, pszichológus).

Ifjúsági Lelki Elsősegély
137-00
Ingyen hívható hétfőtől szombatig 9-21 óra között vezetékes számról és
30-as mobiltelefonról.
www.pecs.gyitosz.hu