Feszültségek fokozódása a pandémiában

Személyiségünkből, élethelyzetünkből adódóan különböző mértékben, de mindannyian érezzük, hogy a koronavírus megjelenése és az ezzel kapcsolatban elrendelt korlátozások kihívások elé állították megküzdési képességeinket több fronton. 

Komoly kihívást jelent, hogy a koronavírussal kapcsolatban folyamatos a bizonytalanság. A tudomány igyekszik minél előbb hiteles információkkal szolgálni, de a járvány minden fázisában számos ellentmondó információval találkozunk. Eleinte főleg azzal kapcsolatban, mennyire is veszélyes ez a vírus, mennyire is fertőző. Kicsivel később az országok különböző módon kezdték el kezelni a helyzetet a teljes elzárkózástól a minimális változtatásokig terjedő skálán. Ennek megfelelően az emberek is elhelyezkedtek a skálán a "stay at home" mozgalom szélsőséges formáitól a vírustagadásig tartó spektrumon, e csoportok éles vitákba is bocsátkoztak különböző helyzetekben és fórumokon. Majd a vakcina megjelenésével továbbra sem lehet biztosra menni: hatékonyak-e az oltóanyagok, melyik a jobb, ártalmas-e valamelyik, chip-eket ültetnek-e belénk, ha beadatjuk az oltást és a többi.

Egy másik mindannyiunkat érintő stresszfaktor, hogy a korlátozásokkal csökkent a társas kapcsolatok aktív ápolásának lehetősége, illetve bizonyos szabadidős elfoglaltságokról is le kellett mondani. Mindkét terület (mások érzelmi támogatása és a rekreaációs tevékenységek) jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a hétköznapokban bennünket érő stresszekkel megbirkózzunk - ehelyett most új megoldásokat kellett találni.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a COVID járvány és az emiatt bevezetett korlátozások megnövelték meglevő feszültségeinket és új stresszforrásként is szolgáltak. A stressz növekedése pedig bizonyos csoportok számára különösen veszélyes lehet. 

Isabella Aquila és munkatársai (2020) azt vizsgálták, mennyiben járul hozzá az öngyilkossági veszélyhez a Covid-19. Mivel még nem állt rendelkezésükre kellő mennyiségű adat,  véleményük statisztikailag nem teljesen alátámasztott, de úgy vélik, a pandémia növeli a kockázatot azokra nézve is, akik korábban is rizikócsoportba tartoztak, és mások számára is. E kutatók szerint a járványhoz kapcsolódó öngyilkosságok rizikófaktorai a társas kapcsolatok szűkülése, a fertőzéstől, illetve a vírus terjesztésétől való félelem, a gazdasági bizonytalanság, az, hogy nem tudjuk hozzátartozóinkat meglátogatni a kórházban, akik közül lehet, hogy van, aki életét is veszti, a háztartáson belüli erőszak fokozódása, a szerhasználat intenzívebbé válása és a lelki egészségvédelmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozódása.

David Gunnel és munkatársai (2020) úgy gondolják, a járvány mentális egészségre való hatásai tovább is tarthatnak majd a járványügyi helyzet rendeződésénél.

Figyeljünk egymásra!

Mindezeket mérlegelve fontos, hogy ebben az időszakban a szokásosnál is jobban odafigyeljünk családtagjainkra, barátainkra, ismerőseinkre, hogy észrevegyük, ha bajban vannak.

A legfőbb figyelmeztető jelek a következők:

• arról beszél, hogy megöli vagy megsérti magát
• sokat beszél vagy ír a halálról, meghalásról
• eszközöket (pl. fegyver, gyógyszer) keres, amikkel végrehajthatná az öngyilkosságot.
  
  

Ezek a jelek még veszélyeztetőbbek, ha

• a személynek hangulatzavara van (pl. depresszió vagy bipoláris depresszió),
• alkoholfüggő,
• korábban már kísérelt meg öngyilkosságot elkövetni, vagy
• a családjában (baráti környezetében) történt már öngyilkosság.

Kevésbé egyértelmű, de fontos figyelmeztető jel, ha valaki reménytelenné válik, a kilátástalanság érzését kommunikálja, elmondja, hogy sötéten lát mindent és nem is reméli, hogy ez valaha még jobbá válhat. A komoly hangzlatingadozás szintén veszélyjelnek számít, különösen, ha úgy látjuk, ismerősünk megváltozott, zárkózottabbá és ingerültebbé vált.

A legfontosabb, hogy az öngyilkossági veszélyt mindig komolyan kell venni! Ha valaki öngyilkos gondolatokról számol be, feltétlenül tegyünk lépéseket afelé, hogy biztonságban legyen és szakszerű segítséget kapjon. 

Öngyilkossági veszély esetén elérhető segítség

Akut veszély esetén hívhatjuk a mentőt, aki a legközelebbi krízisközpontba illetve pszichiátriára szállítja a veszélyben levőt. 

Bármely pszichiátriai osztály azonnal felveszi az öngyilkossági szándékról beszámoló személyt.

Hívhatjuk a lelki segélyszolgálatokat: 

Országos Lelkisegély Szolgálat: 116-123

Kék Vonal: 116-111

Ifjúsági Lelkisegély: 137-00

Élet Lelki Elsősegély Szolgálat: 06 (80) 505-505

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat: 06 (80) 205-520

Bántalmazott Nők Segélyvonala: 06 (80) 505-101

Délután Az Idős Emberek Segélyvonala: 06 (80) 200-866

Menhely Alapítvány: 06 (1) 338-4186

 A stressz kezeléséhez, hangulati, szorongásos problémák rendezéséhez vegye igénybe szakember segítségét is!

www.mindenteren.hu

Forrás: Patrick, W. L. (2020) Stop Suicide: Spot Emotionally Deadly Symptoms of COVID-19. URL: https://www.psychologytoday.com/us/blog/why-bad-looks-good/202008/stop-suicide-spot-emotionally-deadly-symptoms-covid-19

Aquila, Isabella, Matteo Antonio Sacco, Cristoforo Ricci, Santo Gratteri, Ludovico Montebianco Abenavoli, Antonio Oliva, and Pietrantonio Ricci. 2020. “The Role of the COVID-19 Pandemic as a Risk Factor for Suicide: What Is Its Impact on the Public Mental Health State Today?” Psychological Trauma: Theory, Research, Practice, and Policy, COVID-19: Insights on the Pandemic’s Traumatic Effects and Global Implications, 12 (S1): S120–22. doi:10.1037/tra0000616.

[iii] Gunnell, David, Louis Appleby, Ella Arensman, Keith Hawton, Ann John, Nav Kapur, Murad Khan, Rory C. O’Connor, and Jane Pirkis. 2020. “Suicide Risk and Prevention during the COVID-19 Pandemic.” The Lancet Psychiatry 7 (6): 468–71. doi:10.1016/S2215-0366(20)30171-1.